A kőipar fejlesztése Kínában

Az elmúlt húsz-harminc évben a nemzetközi kőipar gyorsan fejlődött. 1990 óta a globális kőtermelés és -kereskedelem volumene évente 7,3 százalékkal, illetve 9,2 százalékkal nőtt, ami magasabb, mint más iparágaké. A teljes kőipar fejlődése lényegesen gyorsabb, mint a világgazdaság fejlődése.
A Kínai Népköztársaság megalakulása előtt Kínában nem volt kőipar. A Kínai Népköztársaság megalakulása után megkezdődött a kínai kőipar.
A Kínában gyártott kőtermékek száma évről évre növekszik. 2007-ben a nemzetgazdaság folyamatos és gyors növekedése, valamint a kapcsolódó iparágak rohamos fejlődése hatására folyamatosan nőtt a kőtermékek iránti kereslet. 2007-ben Kína 3,427 milliárd USD és 27,61 millió tonna követ exportált, ami 19,45 százalékkal, illetve 86,30 százalékkal több, mint 2006-ban; A behozott kő 1,259 milliárd dollár és 7,23 millió tonna volt, ami szintén 19,70, illetve 21,11 százalékkal nőtt 2006-hoz képest.
2008 januárja és augusztusa között a kínai építő- és dekorációs kőbányászat a megjelölt méret felett 17741979000 jüan összipari termelést ért el, ami 51,74 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest; A halmozott termékértékesítési bevétel 16725289000 jüan volt, ami 53,70 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest; A teljes felhalmozott nyereség 1012762000 jüan volt, ami 57,80 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2008 januárja és augusztusa között a kínai építőkő-feldolgozó ipar a megjelölt méret felett 74116464000 jüan összipari termelést ért el, ami 34,45 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest; A halmozott termékértékesítési bevétel 69611911000 jüan volt, ami 34,80 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest; A teljes felhalmozott nyereség 4781862000 jüan volt, ami 28,67 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A kínai kőtermelés főként Fujianban, Guangdongban és Shandongban, a kőgyártás három fő tartományában folyik, amelyek közül Fujian és Shandong (Wulian megye) a nyersanyag- és feldolgozás fő tartományai, míg Guangdong főként importált kövek feldolgozásával foglalkozik. . A fenti három tartomány adja a kínai kőtermelés 85 százalékát, főként márvány- és gránittermékeket.
A kőanyagok belső felhasználása Kínában főként három részre oszlik, nevezetesen az épületek belső és külső díszítőlemezei, amely a kőanyag-felhasználás legnagyobb részét képezi; A második az építési kő, beleértve a kerti követ és a műszaki követ; Aztán ott van a kőfaragás, a kőművészet, a sírkőtermékek stb. A legtöbb építészeti díszítőkő kerül felhasználásra.
A kínai kőpiac virágzása és a kő iránti kereslet növekedése arra késztette a nemzetközi kőkereskedőket, hogy Kínában fektessenek be. A hazai kőipari vállalkozások is integrálták az erőforrásokat, és aktívan részt vettek a hazai kőpiaci versenyben. Kína kőpiaca a nemzetközi kőpiac középpontja felé halad. Kína kőpiaca nélkülözhetetlen és fontos erővé vált a nemzetközi kőpiacon. A közeljövőben a világ kőgyártási és kereskedelmi központja Európából Ázsiában Kínába kerül.
A piaci kereslet hatására a kínai kőipar fejlődése minden évben kétszámjegyű ütemben növekszik. A következő években továbbra is erős marad a hazai kőfogyasztási kereslet, a fejlődés üteme pedig kétszámjegyű marad. 2010 után a kínai kőipar fejlődési üteme lelassul, de az éves kőtermelés növekedési üteme körülbelül 10 százalék - 15 százalék marad.